- Az ember csak keresi, keresi a másikat.  - És ha megtalálta? Akkor mit csinál? - Tovább keresi. - De hát ez akkor nem is keresés. - Nem hát. - Akkor mi? - Pontosan! – mondta a mester és megcsókolta felesége kezét.  

"Ez életem fő műve." - gondoljuk, hogy ezt mondjuk majd életünk végén, egyszer, valamikor. És gondolunk egy tárgyra, egy tettre, de legjobb esetben is egy közösségre, egy gyermekre. Pedig életünk fő műve a szeretetünk. Viszonyunk vagy iszonyunk a szeretethez. Mások szeretetéhez és legfőképp a…